Karotta Közlöny

KAROTTAKÖZLÖNY

Nínó Karotta élete és munkássága autóbuzériában és másutt

Quattro overload

2005. szeptember 01. 13:12 Nínó Karotta


Qattro overload, originally uploaded by karotta.

Audi Quattro kulonszamot forgatunk. Kerem megfigyelni az urquattrot a hatterben es a kek RS4-et kozepen. Adasnap: szept. 24.

30 komment

Hachiroku-láz

2005. augusztus 29. 00:58 Nínó Karotta

Vannak dolgok, amiket mintha öröktől fogva tudna az ember. Ilyen például, hogy a ciciből tej jön, hogy bizonyos pillantás után pofon következik, vagy hogy a régi Corolla GT jó autó.


Utóbbit úgy is tudja az ember, hogy sosem vezetett GT-t, sőt az én esetemben úgy is, hogy meg sem ismerné soha. Valahonnan rémlett, hogy 20 éve a Toyota csinált egy egyszerű, erős, hátsókerék-meghajtású kis családi hogyishíjjákot, amivel akkoriban senki se nagyon törődött, pedig zseniális. Aztán Japánban 15 év múlva kultusztárgy lett, most meg már a világ minden országában él párezer ember, aki rajongja. És közülük 30 fel is ismeri, ha látja, de abból is 25 csak azért, mert van neki.


A GT tökéletes bankrablóautó. Gyors, kicsi, agilis, és egyetlen szemtanú sem fogja soha megmondani, hogy mibe ültek be a harisnyafejű haramiák. Valami régi kis izé, olyan japán, talán Nisszán, vagy Micsubicsi, vagy olyan Toyota. A felismerhetőség nem szerepelt a tervezési elvárások közt. Nehéz is lett volna háromféle jellegzetes autót csinálni, pedig GT-ből ennyi van. Egy háromajtós hatchback bukólámpás orral, egy ugyanilyen bukólámpák nélkül, és egy különösen szerencsétlen kétajtós szedán. A világ más pontjain Sprinter, Trueno és Levin néven futott.

A tervezési munkálatok 1980 körül indultak, Project Zsiguli GTI munkanéven. Ebben minden benne van, amit a Corolla GT-rőll tudni kell: egyszerű, könnyű, orrmotor, hátsókerékhajtás. De mivel a szovjet zsigulinál jobbat kellett csinálni, a motor 16 szelepes 1,6-os lett, 120-130 le körül, a merev tengelybe pedig mechanikus sperrdiffi került, amilyet gyári megoldásként csak fehér hollók fészekalját feltúrva lehet találni az autógyártás történetében. És mindenhol tárcsafék van, és a vezetőülésnek még az oldaltartása is külön állítható - amit a BMW M5 2005-ös prospektusa is kiemelendő extraként hirdet. Viszont légkondi és szervokormány a legtöbben nincs.


A hachiroku (ez a Corolla GT beceneve, az AE86 gyári kód japán számneveiből: hachi: 8 roku: 6) a világ néhány eleve tökéletességre ítélt autójának egyike. Semmi kirívóan jó nincs benne, és egyetlen lenyűgöző újítást sem adott az autóiparnak. Egyszerűen mennyei harmóniában találkozik benne a motor, a váltó, a futómű, a hajtás, a súlyelosztás, az üléspozíció és a sofőr. De nincs benne semmi szexis és jól marketingelhető, ezért gazdasági értelemben halálraítélt volt az első perctől. A nyolcvanas évek közepére a kis-közepes autók közül rég kipusztult a hátsókerékhajtás, és a vevők semmiről nem hitték el, hogy gyors lehet, amin nem volt hatalmas Turbo matrica.


A kiváló híre dacára soha nem gondoltam volna, hogy egyszer venni fogok egyet. Egészen addig, amíg a Toyotaclub júliusi találkozóján meg nem láttam, hogy Keiichi és Norba, az Initial Drifters két kiváló elmebetege mit művelnek a magukéval. Az is lenyűgöző volt, hogy a kis Hachik milyen gyönyörűen driftelték keresztül-kasul a bólyákból kirakott pályát, de igazából az volt a hihetetlen, hogy húsz perc folyamatos szemkitaposás és tudatos, könyörtelen gyilkolás után az autók vidáman hasítottak tova. Igazából egy hűtő elrepedt, de az előzmények ismeretében ez annyi volt, mintha egy többször falhozcsapott és kályhába tett csecsemő rekedt hangon sírna föl az üszkös hamu alól. És aztán még bele is ültem egybe egy kicsit. Corollába, nem hamvas tűztérbe.

Az első élmény után azonnal szenvedélyes kutatásba kezdtem. Legnagyobb megrökönyödésemre egyetlen eladó autó se bukkant fel hetekig. A kedves drifterek is szorgalmasan kutattak, eleinte hiába. Aztán találtam egy eladó szedánt Aszófőn. Azzal mentem oda, hogy ha rendesen használható állapotú, megveszem, aztán majd úgyis meg kell csinálni. A tulajdonos kedves és készséges volt, maga is autószerelő, Zsigulival ralizik, a GT a mindennapi autója.


Hú. Minden elem törött (ezt megismétlem, mert nem vicc: minden egyes elem sérült volt), minden szétrohadva, a rozsdától szétmállott csomagtartófedél purhabbal(!) megerősítve, a motorból az alacsony fordulati nyomatékért felelős T-VIS pillangószelepsor kiberhelve, és - irgalom - a hátsó ülés mögött egy gázszett. Ha macska lenne, a kilencedik életénél tartana, a fejével egy argentín dog szájában. A látványtól kicsit megszédültem, de az eladó állította, hogy minden nagyon fasza, így elmentünk egy próbakörre.

Nekrofil vagyok, azt hiszem, máshogy nem lehet; ennyire beteg autót ennyire soha nem élveztem. Ezer halálon túl, 22 kínnal teli év után is ment, és minden rezdülésén érződött, mennyire páratlanul nagyszerű lehetett valamikor. Alul nem húzott, pörgetni meg nem mertem, nehogy alattam robbanjon fel, de úgy fordult, úgy táncolt, ahogy szinte semmi, ehhez ekkorkának és hátsókerekesnek kell lenni. Aztán a ralis tulaj vitt egy darabon a Balaton-felvidék útjain, gázzal, és a tébolyult rettegés közben nem győztem csodálkozni, hogy miféle csoda ez az autó. Egy sodrós jobbos közepén megtaláltuk az eladó elveszettnek hitt vizsláját, a szúrófénytől vakon pislogva várta a halált. Hazavittük a csomagtartóban a gázszett mellett. Túlélte. Utána udvariasan elbúcsúztunk, és én tudtam, hogy ezt soha, de egy másik ilyet egyszer mindenképp vennem kell.


Disznó a szarvasgombát nem keresi úgy, mint én az eladó AE86-okat, de mind annyira siralmas volt, hogy nem volt értelme belevágni. Hiányzó papírok, porrá tört kasztnik, kígyóként csörgő motorok, recsegő váltók, búgó diffik, zörgő futóművek. Általában ezek mind. Rajtam kívül szorgosan nyomozott a fél magyar AE86 közösség, köszönöm is nekik. Aztán egyszerre csak felbukkant egy olyan, amelyik tudott menni. Kicsit kopogott valami a motorjában, de erős volt, jó váltóval, néma diffivel, rondán de tagadhatatlanul kilakatolva. Fél tucat hachirokus sporttárs hümmögte körbe, és alkalmasnak találtatott. Egy balzsamos éjszakán, egy gyártelep meghitt udvarán megvettem.


Három napig ujjongva közlekedtem vele, sőt, még a Winkler is lelkesedett érte, mikor szerkesztőségi ebédre mentünk öten. Állítólag még a szépséget is meglátta benne, amihez tényleg esztétikai vadászsólyomnak kell lenni. Vagy inkább rádióteleszkópnak. Ugyanekkor hidegen nem volt alapjárat, és a futómű annyira széthullott, hogy a stabilizátor és az ő pálcája sehol sem találkoztak a térben, de egyszerűen jó volt. Aztán letettem Szántó mesteréknél, akik családi vállalkozásban szerelnek, és hozzájuk jár a fővárosi Hachiroku-társadalom jelentős hányada. Másnap hívtak: rohadás mindenütt, repedések a kasztnin, hasznavehetetlen fékek, kukaérett lengéscsilapítók. Ezt mind tudtam, bele volt kalkulálva. És fémreszelék az olajban. Csapágyas motor.


Ezer ördög és pokol. A csapágyasság még hagyján, de az egyes hengerben lötyög a dugattyú, a hengerfal karcos. És ami a legrondább: az olcsó, alkalmatlan fagyálló szétmarta a hűtővíz járatait, a rohadás néhol szinte az égéstérig pusztította a hengerfej öntvényét. Egy zseniális gépműhelyben meg tudnák menteni, 3-400 000 forintért lehetne belőle egy szépen felújított motor. Ami soha nem lesz olyan, mint a gyári. Ne szépítsük, a magyar kisipar és a japán robot precizitási versenyében nincs esélyegyenlőség. Motorcsere lesz ebből.


Itt jön a képbe Tomitsu, a kiváló szerelő és tuner, aki az SX-et hozta jelenlegi állapotára. Ő ugyanis véletlenül egy Japánból használt motorokat importáló céget is képvisel, és rövid kutatás után talált a polcon egy kis csodát. Míg a Toyota Európát unalmas és tökéletes autók exportjába igyekezett fojtani 1996 és 2000 között, otthonra olyan motorokat gyártott, mint ez a 4A-GLEU. 1,6 liter, változó vezérlés, 4 különálló pillangószelep (mint az idei M5-ben), 165 Le, 165 Nm. És a japán négyhenegeresek történetének utolsó szép, sőt, gyönyörű motorja. 1500 euróért az enyém. És micsoda kincsek vannak még ott! Komplett félbevágott Lexus, motorral és váltóval, Subaru boxerek és Nissan turbómotorok tonnaszám. Csodaország autóbuzi Alízoknak, nem kevesebb.

Már csak egy leírást kellett találni a beszereléshez. A Toyota Magyarország rettenetesen készséges volt, de persze semmilyen információjuk sem lehetett a szigorúan belpiaci sportmotorról. Megígérték, hogy a nemzetközi központon át megpróbálnak keríteni valamit, de az biztosan japánul lesz, és ugyan szívesen segítenek a fordításban, de rögös út lesz. Ekkor jött az internet, és mindent megoldott. Fél óra turkálás után egy ausztrál szájton megtaláltam az angol nyelvű szervizkézikönyvet.


A Szántó-klinika tehát szívtranszplantációra készül, kottából. De előbb a végére járnak a lakatolásnak, melynek során nem pusztán fémmel pótolják a rozsda által megevett karosszériát, de gyönyörűen meg is erősítik rozsdamentes acéllal azokon a pontokon, ahol a későbbi gyilkolás miatt szüksége lesz rá. Ahhoz képest, hogy micsoda szerénykedés előzte meg a munkakezdést, ennyire szép lakatolást nem sűrün látni, érdemes belenézni a galériába. És míg a kasztni épül, lassan érkeznek a futóműalkatrészek, Tomos pedig a sperrdiffit újítja fel - nagy szerencse, hogy van ember, aki tud ilyesmit.


Hachiroku pajtás hamarosan újra lábraáll, hogy a tévében a Toyota orra alá dörgölhessük, milyen autókat mert csinálni valamikor. Legszívesebben azt mondanám, hogy mindenki rohanjon, és vegyen egyet magának, amíg még vannak. De ezzel az erővel azt is mondhatnám, hogy járjon Marylin Monroe-val - jelenlegi állapotában. Az AE86 csoda volt fiatalon, de a maradék már javarészt oszló hulla, elsősorban kórboncnokok érdeklődésére méltón. Azért én feltámasztom a magamét, hogy aztán az Initial Drifters gumifüstös fellépésein lássa az utókor, hogy a nyolcvanas éveket még sem volt teljesen elhibázott döntés megtartani.

Címkék: ae86
88 komment

A holnap világától ments meg Uram minket

2005. augusztus 26. 01:33 Nínó Karotta

Néhány óra múlva indulok új motorért a halott Hachirokuba. De mielőtt elindulnék, mondanom kell valamit.
Ne nézd meg a Sky kapitány és a holnap világa című filmet.
Kerry Conran rendező úgy gondolta, hogy tart már ott 2005-ben a technika, hogy egy retro képregény-látványvilágú filmet meg lehessen úszni forgatókönyv, dialógusok, színészek, történet és rendezés nélkül. Nem lehet. A Sky kapitány egy nagy költségvetésű trash movie a legrosszabb fajtából. Elejétől a végéig érdektelen, vontatott, annyira átkozottul unalmas, hogy most sem tudom, hogy nem a moziszékben álmodom-e ezt a blogpostot.
A fenti hibákat azért merte elkövetni szegény Kerry, mert az hitte, hogy a mozgó képregénytől majd felébred bennünk az elnyomott kisgyerek, és elnyílt szájjal, markunkban repülőmakettet szorongatva izguljuk végig a Túl Hosszú Filmet.
Fontos és igazából örömteli tanulság, hogy a filmeket mégsem gépek készítik. Hiába számolják az effekteket szilíciummagok, ha a látványt nem jól találja ki egy rendes, büdöset kakiló művész, akkor nem működik. Itt sem működik. Élettelen és életlen világ, bután konfúz, álművészi, rossz.
Inkább próbáld még elcsípni a Pofonok földjét valahol. Arra kéne haladni a világnak, az az igazi csoda.
Címkék: nem autó
16 komment

Dorifto-oááá

2005. augusztus 25. 03:39 Nínó Karotta


A drift a világ legvidámabb autósportja - talán a Csongrádi Ladakrossz meg tudja szorítani, de Csongrád messze van. A drift Japánból jön, ami Csongrádnál is messzebb van, és arra a csodálatos felismerésre épül, hogy elmebetegnek lenni jó.

 

A driftelő autó mindig csúszik. Vagyis farol, túlkormányzódik, erőcsúsztat, bródszájdol, csapat. Egy igazi drifter úgy megy végig a kijelölt pályán, hogy soha, ismétlem soha nem megy egyenesen. A drift igazi sportág, szabályokkal, bírói testülettel, mindennél látványosabb versenyekkel és remekül felkészített autókkal. A két legnépszerűbb driftautó a Nissan 200SX és a Toyota Corolla GT nyolcvanas évekbeli változata, az AE86, vagy japánul hachiroku.

Az SX-ről már volt eleget szó, és a Hachirokuról is lesz nemsoká, mert megőrültem és vettem egyet. Egyelőre nem merem leírni, hogy milyen állapotút, hátha vannak érzékeny gyomrú olvasói is a Közlönynek. Állítólag valaki egyszer látott rosszabbat, de sose tudjuk meg, hogy milyen volt, mert a sokktól elharapta a nyelvét.


A drift szelleme nehéz gumifüstként lassan átszivárog a nyugati világ ingerküszöbén, beeszi magát az itteni autóbuzéria szövetébe, és végül mind együtt driftelünk majd egy mennyeien boldog világban.

 

Addig is sokat kell edzeni, autót építeni, közösséget formálni és gumit cserélni. Néhány első osztályú háborodott már összeállt idehaza, és Initial Drifters néven Hachiroku-kommandót alapítva hinti a magvakat. És én magányos éjszakákon közéjük álmodom magam a befejezetlen SX-szel és a szinte még el sem kezdett AE86-tal.

A mellékelt fotók és videó az ID tegnapi fotózásán készültek, a Maxi Tuning magazin következő számához. Az autók félkészek, gumi nem volt, se pálya, amin értelmesen menni lehetett volna, így felszabadult ökörködésbe torkollott az örsgyűlés. Jó volt, és ennél még sokkal jobb lesz.

Kapcsolódó videó QuckTime, 23,3 MB

Címkék: drift
24 komment

Az élet a CSAKNEM Tökéletes Mobileszközzel

2005. augusztus 23. 22:40 Nínó Karotta

Hosszabb távú tapasztalatok a HP iPAQ hw6515(bruhaha)-tel (-val)
- Ha több alkalmazás fut egymás mellett, a CSTM kétségbeejtően lassú lesz, aztán simán memóriahiányról panaszkodik, vérhab jelenik meg a szája sarkában és meghal. Próbáljon csak a navigáció lecsukása nélkül fényképezni valaki! És akkor csörrenjen meg a telefonja! Vagy akár ne is! - Az Aeromap egyszerűen nincs kész, akárhányadik verziója is ez. Mással nehezen magyarázható, hogy miképpen őrülhet meg a navigáló robotnő benne, hogy mantraként "újratervezés"-t emlegessen, miközben - és ettől lesz annyira misztikus az egész - a szerkezet pontosan tudja, hogy hol vagyunk és merre kell menni. Csak meghibban, és ütemesen motyogva újratervezget. Kikapcsolva-bekapcsolva is. Aztán máskor meg nem. - És a Csaknem Elviselhetetlen Hibajelenség: A strici a bedugott headset kihúzása után egyszerűen néma marad. Nem ad hangot. Akkor sem, ha újraindítom, ha resetelem, ha leveszem az akksiját. Ilyenkor egy darabig csak a gusztustalan ezüstszínű headsettel lehet használni. Aztán minden jel nélkül egyszer csak megint jó. Van abban valami imponálóan arcátlan, hogy egy ilyen készüléket kész termékként árusítanak. Még mindig nem gyűlölöm. De lassan lenne rá okom.
Címkék: gíkdom
19 komment

A Csaknem Tökéletes Mobileszköz

2005. augusztus 12. 03:30 Nínó Karotta

Teszt: HP iPAQ hw6515 okostelefon/PDA

Telefon, fényképezőgép, mp3, internet, email és GPS-es navigáció, rendes billentyűzettel. Ezeket kell egy normális készüléknek ma tartalmazni. Megvettem, és egy hét után már nem gyűlölöm.


Minden év szeptember 31-én, egy langusztavérrel festett falú, lehallgatásbiztos földalatti betonkockában összegyűlnek a Direkt Pont Rossz Mobileszközök Gyártóinak képviselői, és stratégiát egyeztetnek a jövő évre. A főbb pontok: - A tökéletes többcélúság tönkretételéhez szükséges egy darab kihagyandó szolgáltatás azonosítása - A használatot lehetetlenné tévő lassúsághoz szükséges hardverkövetelmények lefektetése - A tökéletesen értelmetlen telefonszám-memóriakorlát aktuális meghatározása - A sértően nyomorult sms-memóriakorlát meghatározása - A korábbi modellekkel történő adatszinkronizálást reménytelenné tevő alkalmazások specifikációja - A korábbi termékekhez forgalmazott kiegészítők és az új termékek közti teljes inkompatibilitás szavatolása - A garanciaidő lejárta után jelentkező programozott elromlás időzítésének összehangolása

Miután végeztek, sunyi pillantásokat váltanak, kivájt csecsemőkoponyákból koccintva összeröhögnek, és hazamennek a vállalataikhoz, ahol elektronikus hazugsággenerátor segítségével nekiállnak a mindenképpen lecserélendő vackokat népszerűsítő sajtóközlemények megfogalmazásának.

A rendes férfit a szülőcsatornán kívül elsősorban az autók, a futball és a mobil eszközök érdeklik. Vannak a poligadgetománok és a magamfajták, akik egy darab megoldást keresnek az összes elektronikus szükségletükre. Én rühellek pénzt kiadni mobiltelefonokra, amik direkt alkalmatlanok az ellátandó feladataik egy részére. Megesküdtem, hogy mostantól csak végleg elromlott telefon helyett veszek másikat, semmilyen jobbnak tűnő termék nem csábíthat el. Kivéve a Csaknem Tökéletes Mobileszközt. A CSTM rendes billentyűzettel rendelkezik, hogy írni lehessen rajta emailt vagy ilyen blogpostot, mint ez. Továbbá telefon, fényképezőgép, mp3-lejátszó, email-kliens és GPS-es navigátor.


És létezik. Teljesen véletlenül bukkantam rá a HP.hu saját webáruházában, aztán megvettem máshol, olcsóbban, ajándék magyar navigációs programmal. A vásárlást személyesen bonyolítottam, izzadt kezemben a termék nevét tartalmazó cetlit morzsolgatva. Aztán persze belesültem, de tudtam előre, hogy ez lesz. A készülék neve ugyanis (a pokolba, megint el kell mennem a dobozáért megnézni) HP iPaq hw6515. Szeretném azt hinni, hogy senki nem kapott fizetést a kitalálásáért.

Tényleg, mi a fenét képzelnek a HP-nél? Hogy okostelefont kizárólag szakállas-szemüveges-kövérek és zoknis-szandálosok vásárolnak? Miért nem lehet valamit elnevezni, hátha valaki mégis meg akarja venni egyszer az életben? Kíváncsi vagyok, hány görkoris csajon lógna iPod, ha Steve Jobs PDMP9973-nak kereszteli, mint Portable Digital Music Player és a legnagyobb négyjegyű prímszám. Anyám.

A hw6515 (bruhaha) például abban különbözik a Nokia legújabb Communicatorjától - amit soha nem vennék meg - hogy tud rezegni, négyszer nagyobb felbontású kamerája van, sokkal kisebb, és van benne navigáció. Azaz az én olvasatomban bármikor leküldi sörért és cigiért a közértbe.


Ami hiányzik, az a WiFi a gyors internetért, de vehetünk hozzá alig 20.000 ft-ért WiFi kártyát, és még így is marad egy helye a memóriabővítésre, amire nagyon rászorul. Az alapmemória ugyanis nevetségesen kicsi, mire feltesszük a magyar navigációs szoftvert és kipróbáljuk a fényképezőgépet és az MP3 lejátszóját, már vége is. A szoftver angol Windows.

A billentyűzet apró és hitvány, de legalább van. A gombok sűrűsége és domborúsága miatt a világon csak nekem jó, mert az én ujjaim vékonyak, de nincs hosszú körmöm, mint egy csajnak. Perverzek kedvéért lehet irni a képernyőre a kis tollacskájával is. Magyar ékezetet tud, de hülyén, utólag módosítva. A gyakorlatban használható, de nem ezen kell szakdolgozatot írni.


A képernyő szép, de a billentyűzet miatt kicsi, gyakran kell scrollozni. A felhajtható fedél hasznos védelem, de olyan, mintha direkt idiótával terveztették volna: sötét, hogy nappal mindenképpen fel kelljen nyitni, ha látni akarunk valamit, és mindig útban van. Se hátrahajtani nem lehet teljesen, se támasznak nem használhatjuk, simán kimered felfelé. Elképesztő. Akkor nézzük sorban.

+ A telefon jól működik, hallani és hallatszani, ami több, mint amit gyűlölt, csúcskategóriás SonyEricsson S700i-m valaha elmondhatott magáról, legyen hetedíziglen átkozott. (eladó, ha valakinek kedvet csináltam volna) A kihangosítója képes autóban is hallható hangerőre. A headset szabvány minijack, így rendes fülest is dughatunk bele vészhelyzetben. A kikapcsológomb egyben a profilok között is vált, mint a Nokiákon. - A gyorstárcsázás csak a tapiképernyőről használható, hosszú másodpercekig kell érinteni, és ha közben megmoccan az ujjunk, nem sikerül. Autóban különösen idegesítő, pont az egygombos tárcsázás értelmét veszi el.

+ A névjegyzék korlátlan, és annyi feljegyzést, hangmemót és személyes adatot attacsolhatunk, amennyit én még az élettársaimról se akartam tudni soha, nemhogy a bérszámfejtőnkről. - Átküldeni viszont csak infrán és bluetoothon lehet névjegyet, sms-ben és mms-ben nem, csak órákig kopipésztelve. Mindenki megőrült?

+A szinkronizálás PC-vel sima ügy, és Mac-en is megy. Utóbbihoz persze nem kapunk szoftvert, de a neten van (Missing Sync rocks). - A programokat installálni csak PC-ről lehet rendesen. Fontos, hogy az automatikus szinkronizálásba a GPS műholdak helyzetét leíró kis fájlokat is vegyük bele, mert a navigáció idegesítően lassú lesz különben.


+ A net tűrhetően gyors - főleg, ha a bedokkoltuk a készüléket, és az anyagép kapcsolatát használjuk. A GPRS kapcsolat elmegy, állítólag tud EDGE-et is. Moziműsort és google-t néztem, mindkettő lejött, és jól használhatóak a rendes webes oldalak, csak nem férnek ki jól. A wap hibátlan, bár marhaság. A pannonos postafiókomat pompásan kezeli, küld, fogad. - Az internethozzáférés hierarchiája nem jól kezelhető. Egy ideális világban az ember beállítana egy sorrendet: ha PC-hez vagy csatlakoztava, használd a megosztott netet, ha van wifi, akkor azt, ha nincs, csatlakozz a GPRS-hez. Ezt nem tudja. -- Továbbá a default postafiókot nem tudja kezelni. Sem gprs-en, sem megosztott neten, sem madzaggal PC-re kötve nem tud küldeni belőle. Ez az a fiók, amit magától használ, ha például kameraképet küldenénk el emailben. Elképzelhető, hogy a hiba bennem van, de én mindent megpróbáltam. Például felhívtam a HP magyar tech supportját. A support eleinte simán barátságtalannak tűnt, később azonban bevallották, hogy fogalmuk sincs, miről beszélek, soha nem láttak még ilyen hw6515 (bruhaha) készüléket. Miközben a hp.hu-n kapható. Nem veszünk egyet nekik közösen? Azóta találtam megkerülő megoldást, de a probléma fennforog.

+ A kamera 1,3 megapixeles. A szoftvere tud forgatni és átméretezni. - A képminőség iszonyú. A felesleges, ronda grafikus felület miatt a képernyő kétharmada kameramódban kihasználatlan. A videó a nagyobbik felbontásban annyira szaggat, hogy sorozat-állóképnek is hitvány.

+ A navigáció a magyar Aeromap programmal jól működik. Segít megtalálni magunkat, kilát az autóból és egész jól tervez és tervez át útvonalat. Különösen vicces, hogy 30 milliós Mercinkbe nem vehetünk ilyen szoftvert, csak a telefonunk képes futtatni. Az autógyártók is teljesen hülyék. A hw6515 (bruhaha) ára egy szabadon választott európai nagyváros térképét is tartlamazza egy másik naviszoftverrel. - Ha nem frissítjük a műholdak megtalálását segítő kis adatfájlocskákat, örökre elveszünk, olyan lassú lesz. Ha nem állítjuk át a spórolós önkikapcsolást az energagazdálkodás menüben, a navigáló készülék kikapcsol, mi pedig megőrülünk. Ha kikapcsoljuk, 2 óra alatt lemerül.

+ A rendfenntartói funciók teljesen jók. A teendők és a naptár kezelése egyszerű és értelmes. A végtelenül konfigurálható ébresztő végre tud a hét különböző napjain máskor ébreszteni automatikusan, és az általam beállított hosszúságú szundiperiódussal.

+ Ha lemondunk a WiFi kártyáról, akár 2,5 GB SD és MiniSD kártyát pakolhatunk bele, ez pedig temérdek óra zene. - Szomorú, hogy alapáron nem kapunk egy kártyát se. A beépített 66 MB ramot leírni is szégyellem.

Végül


Az emailküldés megoldásáig szenvedélyesen rühelltem a hw6515-öt (bruhaha). És a HP ügyfélszolgálatát. Minden más nagyszerűen működött, de emailkezelés híján nem méltó a Csaknem Tökéletes Mobileszköz címre, így felesleges pénzkidobásnak tartottam. Amióta a levelezés megy, kedvelem. Még kissé nyers, helyenként hülye, és hát Windows fut rajta, néha kicsit újra kell indítani.

Nem szívesen adom az áldásom egy olyan készülékre, melynek teljes beüzemelése két komplett munkanapomba került. De végül mindent megcsinál, amire van, és ennyi mindent egy eszközben senki más sem kínál egyelőre. A gyári akksival egy napot bír végig, de azt is csak akkor, ha nem nagyon PDA-zunk és navigálunk vele. Sima telefonként szinte elketyeg kettőt is. Egy hét tapasztalatával mögöttem megvenném megint.

De ez nem jelenti azt, hogy mást is erre buzdítok. Majd ha lesz rendes neve.

Epilógus: A hozzászólásokban felbukkant rengeteg kérdés és tanulság, ezeket összefoglalom. - Érdemes lehet kivárni a vásárlással, mert érkezőben vannak a windos mobile 5 gépek. - Miért nem inkább Nokia 6500? Mert nagyobb, nem rezeg, rosszabb a kamerája és nem tud navigálni. - Ha nagyon lemerül (és gyorsan merül), akkor elfelejt mindent. Nálam egy napot még egy órányi navigációval is elment. - Az ajándék Aeromap magyar naviszoftver gyakori resetet igényel. És a pozíciónk gyors megtalálásához elengedhetetlen, hogy rendszeressen frissítsük a műholdpozíciós adatbázist.
Hosszabb távú tapasztalatok - Ha több alkalmazás fut egymás mellett, a CSTM kétségbeejtően lassú lesz, aztán simán memóriahiányról panaszkodik, vérhab jelenik meg a szája sarkában és meghal. Próbáljon csak a navigáció lecsukása nélkül fényképezni valaki! És akkor csörrenjen meg a telefonja! Vagy akár ne is! - Az Aeromap egyszerűen nincs kész, akárhányadik verziója is ez. Mással nehezen magyarázható, hogy miképpen őrülhet meg a navigáló robotnő benne, hogy mantraként "újratervezés"-t emlegessen, miközben - és ettől lesz annyira misztikus az egész - a szerkezet pontosan tudja, hogy hol vagyunk és merre kell menni. Csak meghibban, és ütemesen motyogva újratervezget. Kikapcsolva-bekapcsolva is. Aztán máskor meg nem. - És a Csaknem Elviselhetetlen Hibajelenség: A strici a bedugott headset kihúzása után egyszerűen néma marad. Nem ad hangot. Akkor sem, ha újraindítom, ha resetelem, ha leveszem az akksiját. Ilyenkor egy darabig csak a gusztustalan ezüstszínű headsettel lehet használni. Aztán minden jel nélkül egyszer csak megint jó. Van abban valami imponálóan arcátlan abban, hogy egy ilyen készüléket kész termékként árusítanak.

Címkék: gíkdom
46 komment

Ausztria megváltója

2005. augusztus 02. 15:23 Nínó Karotta

A hétvégén motorozni mentünk abba az országba, ahol utoljára talpig műmellszőrbe forgatva, David Hasselhoffnak maszkírozva jártam. És megbüntetett a rendőr.


A túráról az FBI kiváló galériát készített

Ausztriát továbbra is reménytelenül görcsös, kényszeres, humortalan szerencsétlenek lakják (a kivételektől ezúton elnézést kérek, nem szívesen bántok meg ok nélül több tucat embert), de ami a társasági lénynek tragédia, a motorosnak édenkert.

Kiszámítható, szabálykövető autósok, tökéletesen karbantartott és simára epilált utak mindenütt. És a nyavalyásoknak rendes hegyeik vannak, kanyargós utakkal. És az utak mentén hegyi falvakkal, bennük kedves, és nyáron, amikor nincs síszezon, üres és olcsó fogadókkal. Napi 25 euróért volt jól felszerelt és tiszta szobánk, simán az utcáról beesve.

Ausztriának motorosparadicsomként van létjogosultsága. Még akkor is, ha megeshet, hogy az embert átültetik az egyik négyszemélyes reggelizőasztaltól a pontosan ugyanakkora másikhoz, mert ott szoktak ülni a ketten reggelizők, majd ismét elültetik, mert ott szokott ülni a nyugalmazott tűzoltóparancsnok és kedves neje.

A túráról az FBI kiváló galériát készített. Kattints.

Címkék: z1000
23 komment

Mekintos, uralkodol

2005. július 27. 23:57 Nínó Karotta

Én nem vagyok a Mac apostola, mint Angelday, és a Közlöny nem evangéliumi site, mint a Plastik. Én egy elégedett felhasználó vagyok, semmi több. Itt ülök a szépen megtervezett, halk és gyors iMacem előtt, és dolgozom. Nem nyitok vitát a túlárazott termékekről, a "dizájn a funkció felett" technofiliáról és a halott architektúráról. Nem akarok meggyőzni senkit, csak mutatok két dolgot, amit ma találtam, és szeretek. Megosztom az örömömet.

1: Az ártékony billentyűk kigyomlálása

A számítógépek billentyűzete két undok árulót tartalmaz: a CapsLockot és az Insertet. Előbbi véletlenül benyomódik, majd (hacsak nem vakon gépel az ember, de én nem) hosszú mondatok újraírására kényszerít. Utóbbi szintén véletlenül aktiválódik, majd átíró üzemmódba kapcsolja a levelezést vagy a szövegszerkesztőt, ezzel megsemmisítve a korábban gépelt sorokat.


a buta, buherált PC ............................................. és az okos Mac

Régen szenvedtem. Jeges verítékben fürödve, sikoltva riadtam fel átütött és örökre elfeledett aforizmák és a nagybetűktől kuszává vált Nagy Egyesítő Képletek rémálmaiból. Én évek óta rituálisan kifeszegetem ezeket a gombokat. A PC-imen.

A Macen pedig simán kikapcsolom, mert lehet. Viszlát, rohadt cAPS lOCK. Insert pedig sose volt. Minek is lenne? Mi az ördögnek? Fájlokat szelektálni Norton Commanderben?

2: Az alvás

A Mac, szemben a PC-vel, egy gombnyomásra azonnal kikapcsol, egy billentyű leütésére pedig azonnal felébred, magától felmegy a hálóra, és teljesen üzemkész. A hangsúly az azonnalon van, és azon, hogy közben nem fagy le. Hogy mire a segg a székhez ér, a gép tökéletesen tettre kész. De nem ez a lényeg. Amikor alszik, az elején egy fehér fényforrás finoman - tessék, kaptok egy szinesztéziát - puhán pulzál.


Mert álmában szuszug, mint mindenki. Hatásvadász baromság neked, kedves gesztus nekem. De még mindeg nem ez a lényeg.

A lényeg az, amit a mai automatikus szoftverfrissítéssel küldött az Apple, és ettől, barátaim, mindenkinek földig hull az álla. A 860 kB-os frissítés a következőt teszi: a gép beépített fényérzékelője segítségével felismeri, ha sötét környezetben van (éjjel a hálószobában) és ekkor alacsonyabb fényerővel pulzálva alszik, hogy ne zavarja a te álmodat. Térdre, világ.

Címkék: gíkdom
39 komment

Mocskos részletek

2005. július 14. 01:01 Nínó Karotta


Képgaleria pucér titkokkal
Engedtem a makacs rábeszélesnek, íme a 200SX eddigi beltartama a teljesség igénye nélkül. A cél nem egy kirívóan erős és gyors autó, hanem egy jól használható mindennapi sportkupé megépítése. Maguk a számok nem érdekelnek, csak arra jók, hogy segítsenek felmérni, jó úton járunk-e. A költségvetés is limitált: az egész autó nem kerülhet több pénzbe, mint egy tisztes Dacia Logan. Szerencsére ettől még messze járunk. Íme a lista, további finomságok a kattintékony galériában Koni Sport állítható gátlók Energy Suspension Hyperflex poliuretán szilentek Nissan 300ZX Twinturbo négydugattyús alu féknyergek és tárcsák elöl Ferodo DS2000 street/track fékbetétek Fémszövet fékcsövek Garrett T28 S15 turbófeltöltő Greddy Profec B nyomásszabályzó Blitz lefúvószelep Nissan Skyline GTR R32 intercooler Nismo Stage1 elektronika XSPower leömlő és könyök Proex 70-es rendszer 1 végdobbal A termékek szinte mind az E-bayről származnak. Ami jön még: karosszériaerősítés: szegénykém hetek alatt széthullana a kemény futómű és peres gumi kombinációjától. Budapestnél ellenségesebb környezet csak a Marson van, de oda nem mehetünk a zöld élőléyek miatt. V-Max Zsolt már vállalta, hogy merevebbé teszi, mint Winston Churchill butlerjének gerincoszlopa. kuplungcsere: az is tiszteletre méltó, hogy a gyári kuplung mostanáig kibírta, de már alig emel ki, és előbb-utóbb csúszni fog. Csere, valószínűleg szinterkuplungra. ültetőrugók: semmi vadulás. A kemény Konik szabályosan elemelték az SX-et a talajtól, a kerék és a sárvédőperem közé befér a Lánchíd kőoroszlánja. Az ültetőrugók dolga az lesz, hogy a karosszéria visszakerüljön az eredeti magasságára. Ültetni nem szabad a fekvőrendőrök, csatornafedelek és nyomvályúk miatt. Motorreszelés: más légtömegmérő, más elektronika, üzemanyagpumpa, injektor. Motorháznyirbálás: az izzó belsőségek hője lassan kicsinálna mindent, úgy járnának szegény szilikoncsöveim, mint a szoláriumba szorult fitneszedző. Ezért nagy lukon fog kimenni a géptetőn a meleg. Egy másik, kisebb lukon pedig friss levegő megy majd a direktszűrőhöz. Folytatása következik. Kattintékony galéria
Címkék: 200sx
27 komment
süti beállítások módosítása