A ősgyerekeket az evolúció arra programozta, hogy ne egyenek meg új dolgokat, nehogy gyűjtögetés közben megmérgezzék magukat mindenféle ismeretlen terméssel és állattal. Az ősszülők nem stresszeltek a válogatósságon, mert a legtöbb gyerek az éhhalál előtt mégis betolta a vadkörtét vagy a gyapjasmamut-vesepecsenyét, amelyik meg nem, ahelyett szültek másikat, és így nem tudott elterjedni a populációban az élettel ősszeegyeztethetelen finnyásság.

Napjainkban azonban a gyerek már néhány éves korára túl sokba van ahhoz, hogy a természetes szelekcióra bízzuk a sorsát, így ki kell egyeznünk a benne élő kicsi és óvatos ősemberrel. Vagy be kell csapnunk rántással panírral. Egyszer az autóban arról beszélgettünk Samuval (6), hogy a rántott ételek mind finomak. Nyilván. 

A rántás, szóval a panír – mármint a forró zsiradékban liszt és tojás segítségével az élelmiszerekre égetett, darált, hitvány pékáru – tökéletes gasztronómiai álca. Az ételek szempontjából olyan, mint amilyennek az iskolaköpenyt szánták az egalitariánus társadalmak: eltünteti az osztálykülönbségeket. Nincs az a kézműves IPA-val itatott, egész életét endorfinkómában töltő borjúból nyesett, carrarai márványozottságú Kobe-szegy, nincs az a Jiro Ono-féle kékúszójú tonhal-szasimi, amit ne lehetne egyenlővé tenni a Magyar Idők-remittendából* készített óvodai rántott párizsival egy kis állott étolaj és bolti morzsa segítségével. És úgy már megeszi a gyerek. Hogy miért, az meghaladja e recept terjedelmi korlátait, de az empíriával nem lehet vitatkozni.

Tehát éppen ott beszélgettünk az autóban, amikor Samu (6) egyszerre csak felfedezte, hogy a rántott dolgokon kívül még a rántottát is szereti, és hogy ez nem lehet véletlen. Így találjuk fel, lényégében elkerülhetetlen logikai kényszerpályán sodródva, a rántott rántottát.

Rántott rántottát készíteni valójában nem nehéz. Jó rántott rántottát készíteni a lehetetlenséggel határos, de ugye a Holdra se azért mentünk, mert könnyű volt, hanem hogy ne a szovjetek érjenek előbb oda.

Itt most megkérlek, hogy ha Uj Péter, Molnár B. Tamás vagy Kenji López-Alt vagy, akkor csukd be ezt az ablakot, mert nem akarlak halálra kínozni. Laci bácsi, te viszont görgess bátran, prémium proletárkulinária következik.

Hozzávalók

• rántotta ízlés szerint
• kötőszövet (bacon, sonka vagy egyéb, hosszú rostú hús, leginkább bacon)
• liszt
• további tojás
• morzsa 

Elkészítés módja

1: Előkészíted a maghőmérőt és a szuvidáló gépet, kiteszed őket a Kitchen Aid mellé a pultra. Előmelegítesz egy legalább négykilós, öntöttvas serpenyőt, vagy egy kézzel hajtogatott és forrasztott, makulátlanul négyzetes, vörösréz tamago-serpenyőt, vagy bármi mást, amiben rántottát szoktál csinálni, te igénytelen állat.

1.b: Kikészíted a rántáshoz panírhoz a liszt-tojás-morzsa triászt.

2: A tojást összekevered, mintha rendes rántottát készítenél. Én teszek bele hagymát és fűszereket, ahogy szoktam. Lehet bele reszelt sajtot és tejet is rakni, ezek hitbéli kérdések, és a végeredményen – hiszen épp ez a panírozás-kirántás lényege – nem változtatnak. Fontos részlet ugyanakkor, hogy a szálas kiegészítők (amilyen a szétbontott karikákra szelt hagyma, a vaskosabbra reszelt keménysajt) segítenek a termék stabilizálásában.

3: Ez az első kritikus lépés. Az előmelegített serpenyőbe beleteszed a baconcsíkokat úgy, hogy teniszütőhúr-szerű rendszert kapj. Azaz egymással párhuzamos csíkokat fektetsz függőlegesen és vízszintesen is, felváltva, amivel úgyszólván lefeded a serpenyőt. Alkalmazhatsz átlós szeleteket is. Ez adja majd a rántott rántotta szerkezeti vázát. Ez a rabicfalban a stukatúrnád, a vasbetonban a betonvas, a karbon-kompozit karosszériában a karbonszál, érted.

4: Mielőtt a hitvány, pácsóval és vízzel duzzasztott bacon teljesen összeugrana és eltűnne, csak a jellegzetesen kesernyés, undorító utóízét hagyva hátra, gyorsan rálocsolod a felkevert, beízesített tojást. Engeded, hogy nyugton összesüljenek valamennyire, mintha nem rántotta, hanem hemendex készülne. De nem várod meg, amíg kész, hanem...

5: Amikor még nyákos felszínű, de már alaktartó a termék, gyorsan és óvatosan átemeled egy hideg tányérba vagy vágódeszkára. Ha ezen a ponton szétszakad, elrontottad. Ha igényes vagy, add a kutyának, és kezdd újra. De persze ha igényes vagy, akkor eleve nem olvasol el egy rántott rántotta receptet, szóval ne add a kutyának, hanem folytasd csak tovább. A rántás panír lényege, hogy bármilyen állagú, formájú és összetételű matériát stabilizál és uniformizál, így nyugodtan kiránthatod a szétesett rántottádat is, csak amatőrebbnek kézművesebbnek fog kinézni.

6: Felvágod a rántottát nagyjából autóskártya-méretű szeletekre. Ha nagyobbra hagyod, elegánsabb, de nehezebben kezelhető és sérülékenyebb. Ha kisebbre, akkor rántotta-nuggets lesz az eredmény, ami elviselhetetlenül undorítóan hangzik, de ezen az egy előnyén kívül csak bajok vannak vele, például ehetetlenné szikkad.

7: A szeletkéket óvatosan lisztágyra fekteted, majd a felszínűket is belisztezed. Ha jó pillanatban vetted le a tűzről a rántottád, és megfelelően gazdag benne a kötőrost, akkor nem fog szétesni. Ha mégis szétesne, az 5. pont szellemében szemrebbenés nélkül folytasd.

8: A lisztes felszínű rántottád mártsd a nyers tojásba.** Használhatsz villát, vagy ha gyáva vagy, villa és puszta kéz kombóját.

9: A lisztes-tojásos tojást forgasd morzsába. Ne aggódj: ha eddig nem esett szét, innen biztonságban vagy. A rántás panír három összetevője olyan habarcsot alkot, ami bármit stabilizál – ha puszta kézzel dolgoztál az egyes fázisokban, akkor ezt a merevre kötött ujjaidon már meg is figyelhetted.

10: Újra felhasználod a serpenyőt. Előtte kapirgáld ki belőle a rántottakészítés esetleges maradékait, mert különben beleégnek az olajba. Boríts bele annyi friss olajat, amennyinek van esélye ellepni a rántottaszeleteket. Hevítsd fel az olajat alaposan. Ne spórold el az időt, a hideg olaj minden rántást tönkretesz. Itt jön jól, ha nehéz a serpenyőd, és viszonylag sok az olaj: minél nagyobb tömegű forró közegbe teszed a rántani valót, annál valószínűbb, hogy szépen megsül, ahelyett, hogy lehűtené a környezetét.

11: A forró olajba engeded a rántottaszeleteket. Ha nem volt forró, hiába papoltam róla odafent, akkor ez az eleve ízléstelen étel még kimondottan rossz is lesz. Ha jó forró, akkor csak várj, hogy aranyosodjék a tojáson a morzsa. A berakáshoz képest 10-30 másodperc múlva megfordíthatod. Az események gyorsan eszkalálódnak a rántott rántották világában, így igyekezzünk az olajban sütést a lehető leghamarabb lezavarni. Ahogy aranybarnába fordul mindkét oldala, veheted is ki.

Ne feledd: ez nem rántott hús. Nem kell arra is idő az olajban, hogy a maghőmérséklet megemelkedjen, és odabent tovább készüljön az étel, mert a rántotta lényegében eleve kész volt, amikor beleraktad. Csak arra kell a forró olaj, hogy megpirítsa és fixálja a kérget. Amint ez megvan, kiveheted.

A rántás leglehangolóbb része mindig a frissen kivett munkadarabok papírtörlőágyra fektetése, de nem spórolhatod el, mert az olajban tocsogó rántott rántottánál lejjebb már a löncshúskonzerv-fejű fúró sem megy a gasztrokultúra rétegrendjében.

12: A leszárított rántottrántotta-szeleteket ízlés szerint körítve, például csemege uborkával és kenyérrel adom fel. Lehet mellé rendes köretet is készíteni, de a rántott rántotta alapvetően egy vicc, nem áll neki jól, ha túl komolyan vesszük. Ha már úgyis ott az olaj, csinálhatunk hozzá rósejbnit, amit egyébként haladók szintén kiránthatnak, ahogy magát a kovászos uborkát és a kenyeret is, csak akkor nem marad köretünk :(

13: Fogyasztás. A jól elkészített rántott rántotta tulajdonképpen nem sokkal rosszabb étel a hagyományos rántottánál. Az éppen megfelelőre pirított rántás texturálisan izgalmasabbá teszi a kiindulási alapnál, az aranyos kéreg roppanása után lágyan jelentkezik az omlettesen habosra sülő tojás, középen pedig a császárszalonna rostosabb állaga gondoskodik a kielégítő őrlésélményről. Jól sütve egyáltalán nem tocsog, a sütőolajat nem veszi fel.

Kiadós fogás, három tojásból (plusz a bundázáshoz felhasználandó másik egy-kettőből) simán kijön két felnőtt főétkezése. Aki szívesen feszíti tovább a húrt, megpróbálhatja feltekerni és rántotta-rántottpalacsintaként elkészíteni, ennek előnye, hogy még kevésbé szárad ki a belseje, hátránya, hogy még durvább pepecselés. Aki kedveli a távoli országok egzotikus konyháit, készíthet japán változatot (tamago alapon, tempura bundában); franciát (marhapárizsira ütött rántottából, párizsi bundában; olaszosat (bresaola, speck vagy prosciutto crudo a rántottában, parmezános milánói panírban); bajort (söralátéttel erősített rántottából, sörbundában) szédítően tág a horizont. Minden megoldás érdekel, ha tovább robogsz a rántottrántotta-vonaton, írd meg a saját recepted kommentben.

Ahhoz képest, hogy az egész egy pokoli szójátéknak indult, a gyerek többször kért már magától rántott rántottát, mert őszintén szereti. Bele se merek gondolni, mit kapnak szegények az oviban.